Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
A 2023-as költségvetés keddi benyújtásakor és azt követően sem kapott nagy figyelmet a 330 oldalas törvényjavaslat legelején elhelyezett váratlan kormányzati lépés, pedig fontos üzenet lehet a befektetők és a hitelminősítők felé. Az új fiskális szabály értelmében, ha jövőre a GDP-növekedés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor az ennek nyomán előálló többletbevételekkel csökkentenie kell a jövőre vállalt 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
Paolo Gentiloni uniós biztos szerint az Európai Uniónak ki kell terjesztenie időben a fiskális szabályok felfüggesztéséről szóló döntését - számolt be a Financial Times.
Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt szerepe van. A Kormány június 13-án benyújtotta a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az előzetes menetrend szerint július 20-án fogadhatnak el. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy ebben a folyamatban mi a Költségvetési Tanács szerepe a jogszabályok alapján, milyen előírások betartására ügyel és milyen eszközei vannak ehhez.
Idén tavasz óta tartósan és fokozatosan értékelődik le a forint, az euróval szembeni árfolyama megcsípte a 330-as szintet is és ha ez így marad az év végéig, akkor abból az államháztartásnak is gondja származhat. A tartósan gyenge forint ugyanis átírja az államadósság-számokat és eltűnhet a csökkenő pálya az év végére. Számításaink alapján bemutatjuk, mennyire kell félnie a kormánynak.
A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika kereteit Magyarországon. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy eltérő makrogazdasági körülmények (kibocsátási rés, infláció, növekedés) mellett milyen költségvetési politikát ír elő a szabályrendszer. A bemutatott szimulációk szerint az esetek túlnyomó többségében a középtávú költségvetési célhoz kapcsolódó strukturális egyenleg betartása jelenti az effektív korlátot a költségvetés számára, ami előnyös, mert leginkább ez képes kezelni a gazdasági ciklus hatásait. Viszont amikor a gazdaság tényleges teljesítménye elmarad a potenciális teljesítménytől, akkor pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett meglehetősen szigorú, olykor egyensúlyközeli költségvetést ír elő a szabályrendszer, ami prociklikus gazdaságpolitikát eredményezhet, és lassítja a válságból való kilábalást.
Az alábbi írás a Portfolio felhívására született, és ahhoz a gondolkodáshoz kíván hozzájárulni, ami egy hatékonyabb rendszer kialakítását célozza meg. A cikkben felvázolok egy alternatív államadósság-szabályt, aminek az alapvető struktúrája biztosítja a kívánt adósságcsökkentést, a menekülési záradéka a költségvetés anticiklikus mozgásterét, illetve az ún. racsni hatás elkerülését, míg az intézményi szakasza az adósságcsökkentés (vagy épp emelés) hitelességét. Hozzá kell azonban tennem, hogy a kérdés további, alapos kutatást igényel. Pusztán azért hoztam elő ezt a javaslatot, hogy támogassam az erről szóló diskurzust és talán hozzájáruljak ahhoz. Biztos, hogy ez a szabály sem tökéletes, de bízom benne, hogy jó kiindulópontot nyújthat a jelenlegi problémák megoldásához.
Másfél-két évvel ezelőtt különösen szoros figyelemmel követte a piac a magyar államadósság-finanszírozási folyamatokat, így egy kellően szigorú és az adósságcsökkentés iránti elkötelezettséget hitelesen képviselő szabályrendszerre volt szükség, de azóta eltelt annyi idő, hogy le tudjuk vonni az első következtetéseket - jelezte az MNB Szemle kiadvány egyik tanulmányának születésével kapcsolatos hátteret egy mai sajtóbeszélgetésen Palotai Dániel.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Furcsa eszközöket fedeztek fel az orosz katonák.
Ukrajnában már beváltak ezek a fegyverek.
Finanszírozásról és pályázati lehetőségekről is szó volt a Portfolio novemberi eseményén.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
